13 rész, 2008.
Friss, aranyos és rövid. Már az opening-nél rácuppantam, és NAGYON szerettem volna a poszt tetejére kirakni a klippet, de túlságosan új, túlságosan népszerű, ezért a szerzői jogok vaskézzel védik, lehetetlen megtalálni a videómegosztókon. Ehez képest az egész sorozatot pikk-pakk leszedtem torrent nélkül, tehát egy kis rést vélek felfedezni a pajzson, de sebaj.
Kannagi: Crazy Shrine Maidens
Hogyan is kezdődhet egy ilyen, ha nem a hősnő felbukkanásásval? Itt megijedtem hogy végig kell ülni 3 rész sablont, és csak azután lesz valami, szerencsére nem így lett. 
A szobor életre kel, meglepődünk, megpiszkáljuk, halálra rémülünk amikor megmozdul és le is zavartuk a kötelező köröket négy perc alatt.
Rendszeres olvasóim (mind az 1...) kedvéért még videóvágásra is vállalkoztam. Egyébként is évek óta érdekelt a videószerkesztés, de sose vitt rá a lélek. Most megtettem, és megkönnyebbüléssel tapasztalom hogy a kockák világában, amit napjainkban élünk, alaposan túlbecsültem a dolog bonyolultságát. Amint fent említettem, lehetetlen ezt a perces klipet megtalálni bárhol, ennek jó oka kell legyen, ezért biztos vagyok benne hogy az én művem sem lesz hosszúéletű az indán(bár tettem óvintézkedéseket), de addigis, élvezzétek (minek is a többesszám?..):
Miért is?
Ajánlottam az anyagot 1-2 imserősnek, és akkor gondolkodtam el: miért is jó? Lássuk csak... úgy kezdődik, hogy van egy egyedül élő srác akire hirtelen rászakad egy buggyant nőszemély. Ilyet nem láttunk még. Jin rendes srác, de bátortalan. Micsoda frissesség! Aztán ott lesz még a gyerekkori barát aki szerelmes Jinbe, a rivális akinek semmi sem szent, a mindenlébenkanál klubelnök, a nyúlszívű izomagyú barát... egyikre se mondhatnám, hogy a sablonok éjfekete óceánjának ragyogyó lámpása. Még Nagi sem, holott főhősnőhöz illően messze a legegyedibb karakter a sorozatban. És ha a szereplőgárda még nem tűnne elég unalmasnak, akkor elárulom hogy a széria középső egyharmada sablonpárbeszédekből és fanservice-ból áll, csak a példa kedvéért: Nagi munkát vállal egy maid-kávézóban, Jin meglátja, féltékeny lesz, összevesznek és Nagi elszökik, Nagi riválisa kap az alkalmon és ráhajt Jinre, ÉS Naginak sikerül éppen a legfélreérthetőbb helyzetben hazaérkezni bűnbánó arcal. Bizony. Instant dráma, csak felöntöd vízzel és kész. Fos lesz, de gyorsan megvan.
Akkor meg mégis mi van???
Hogy ekkora negatívumok között hogyan tudott kicsillanni, mégpedig annyira hogy a héten fejzetem be a második újranézést, nem tudom. Tényleg. Pár tipp van csak, pl animáció, vagy Nagi húzásai, amiket azért nem az Egyetemes balf@szkodások négyrészes triológiából vettek. Az ending pedig minden zenét szerető, vagy legalább lélekkel rendelkező nézőben jő érzéseket hagy, bár ez sem az évszázad záróklipje. Nagi azért akárhogy is gondolom, érdekes lett. Egészen végig váltakoztak bennem az álláspontok őt illetően. Isten? Ember? Fenséges? Gyerekes? És itt jött még egy meglepetés, hiszen a nyugati kultúrában is, de japánban méginkább jellemző lenne az a válasz, hogy: mind egyszerre. De a Kannagi mégis egyértelművé és egyoldalúvá vált, lehetne kicsivel több ilyen is. Nem is csavarom tovább, nézzétek meg!
